2013. június 15., szombat

Egy másik múlt

Scott Westerfield: Leviatán

5/5

Ezerkilencszáztizennégyet írunk. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinánd főherceget meggyilkolták, és egész Európa a háború küszöbére sodródik.
Két tábor áll szemben egymással összebékíthetetlenül: a gépimádó barkácsok és a darwinisták, akik sosem látott fajzatokat tenyésztenek háborús célokra.
Ferenc Ferdinánd fia, Sándor herceg az egymásnak feszülő nagyhatalmak figyelmének középpontjába kerül, és menekülni kénytelen szülei gyilkosai elől.
Útja keresztezi Deryn Sharpét, a skót lányét, aki fiúnak öltözve szolgál a brit légierőnél.
Az egyikük barkács – a másik darwinista, és mindketten súlyos titkokat őriznek.
Harcok, veszedelmek és intrika szegélyezik útjukat, a nyomukban pedig ott liheg a háború.


Újabb AdAstra könyv, ami magával ragadott, bár ezen lassan meg sem lepődöm. Szeretem a történelmi vonatkozású regényeket, és ha van benne elég valós adat, akkor egyáltalán nem szokott zavarni, ha némi változtatást eszközölnek rajta, sőt sokszor szórakoztató elgondolni egy-egy ilyen alternatív múlt lehetőségeit. Így voltam ezzel a Leviatán esetén is.

Az első, ami megfogott, az a hihetetlenül szép kivitelezés. Az első oldalakon lévő térképet perceken keresztül csak csodáltam, és a történet során felbukkanó rajzokat legalább úgy vártam, mint a cselekmény fordulatait, és egyikből sem volt hiány.
Maga a történet is megfogott. A biológus énem miatt én azt hiszem a darwinista országok lakója szeretnék lenni. O.o Még úgyis, hogy azért az agyam egyik hátsó zugában felsejlett a kérdés, mik vagyunk mi, istenek? De akkor is, elbűvölt a felvázolt lehetőségek tárháza. Mindezekhez jön az alapvetően érdekes két szál, mert mind Sándor, mind Deryn vonala egyaránt tetszett, és kíváncsi voltam, hogy fog majd összefonódni a sorsuk.
Nem tudnám megmondani, ki a kedvenc szereplőm, mindenkit kedveltem, bár Deryn húzása, ami miatt Sándor a fogjuk lett, annyira nem volt szimpatikus, miután az életét mentette meg, de végül ezen is túl tettem magam. :D.
Sándor elég komoly, de mindezek mellett is szimpatikus, és szerethető alak, akárcsak a kísérete. Azért amikor elképzeltem, hogy a gróf a lépegetővel indul megmenteni...:D

Szóval jó történet, amiben kellően megfelelő arányban keverednek a valós, és kitalált elemek, így cseppet sem esik ki az olvasó a történetből, szerethető szereplők, megfejtésre váró kérdések (mik vannak azokban a tojásokban??), és egy kellően kidolgozott háttér az, amit az olvasó kap. Csak ajánlani tudom, illetve ide a folytatásával!!

Kiadó: AdAstra
Oldalak száma: 540


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése