Jung Chang: Vadhattyúk - Kína három lánya
5/5
Könyvtári könyvként került végre a kezeim közé, mert egy ideje már kinéztem magamnak. Mindig is vonzódtam az önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényekhez.
A könyv 3 nemzedék életét mutatja be, három nőn keresztül. A nagymama, anya, és a leány végig vezet minket Kína különböző politkiai idejein, így az ágyasokat tartó katonai vezetőktől kezdve eljutunk Mao imádatának kellős közepéig.
Bábáskodhatunk a kommunizmus megszületésénél, és láthatjuk hogyan fajul el, mindeközben azt is megtudhatjuk, hogyan hatot ez az akkor és ott élőkre.
Nagyon elgondolkodtató, érdekes, és számomra sok új információt is szolgáltató regény volt, ami remekül van megírva, így olvastatja magát. Őszintén csodáltam azokat az embereket, akik e cseppet sem egyszerű, folyamatosan változó, és a vége felé igencsak önkényű időszakban is képesek voltak talpon maradni.
Ami viszont megdöbbentett, azaz hogy az emberek milyen mértékig képesek hagyni, hogy vezessék őket. Szinte csak az utolsó utáni pillanatban merül fel bennük, hogy ez talán nem helyes. Mennyi szenvedést képesek elviselni, és a legtöbbet még belenyugvással is fogadták. Jó, nyilván ebben része volt annak is, hogy eleve erre nevelték őket, és az sem könnyít a helyzeten, ha egy karizmatikus vezető áll a propaganda élén, aki ismeri és ki is használja az emberi gyengeségeket.
Azt is meglepő volt olvasni, hogy Mao-t mennyire megrémisztette a magyar '56-os forradalom, és milyen szankciókat vezetett be annak elkerülésére, illetve még évtizedekkel később is, ha volt valamiféle felkelési próbálkozás, azt arra vezette vissza. Mély nyomott hagytunk benne :D.
Miután letettem, még sokáig körülötte forogtak a gondolataim. Szerintem még fognak is. Beette magát a bőröm alá.
Csak ajánlani tudom. Tényleg.
Kiadó: Európa
Oldalak száma: 608
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése