4/5
Sok könyv íródott mostanában az ilyen-olyan módon halhatatlan lényekről: vámpírok, vérfarkasok, tündérek, sellők lepték el a szórakoztató irodalom részlegét. Épp ezért kíváncsian vártam, vajon ezúttal mihez is lesz szerencsém.
És nem egészen azt kaptam, amit vártam.
Dr. Luke Findley épp az éjszakai műszakját kezdi meg, amikor a rendőrség egy ismeretlen fiatal nőt hoz be a kórházba, akit gyilkossággal vádolnak. Míg a doktor vizsgálja a nőt, az mesélni kezd neki, és arra kéri, segítsen neki megszökni, eltűnni a vidékről. Vajon igazat mond, és amit elmesélt, az nem csak a képzelet műve? S miért érzi azt, hogy segítenie kell neki?
Meglepett, de ötletesnek találtam azt, ahogyan a hőseink elnyerik a halhatatlanságot. Az is tetszett, ahogyan a két idősík el van választva, és mi szép lassan bepillantást nyerünk azon eseményekbe, amik végül napjainkig fognak vezetni. A hangulat teremtés és a történet hátteréül szolgáló korok és városok leírása is elég alaposnak és jónak tűnt számomra (bár tény, hogy mondjuk Boston 1800-as éveiben én személy szerint nem vagyok ott), és kifejezetten tetszett, hogy a történet bizonyos szálai Magyarországra is vezetnek. Mindig szeretek magyar utalásokra bukkanni az olvasmányaimban.
És mégis, miért csak 4 pontot kapott? Akárcsak jó néhány nem rég olvasott könyvemnél, itt is a főszereplő(k) személye volt az, ami engem hidegen hagyott. Ám az írónőt dicséri, hogy ellenszenves szereplők ellenére is fogvatartott a világ, és tudni akartam, ez a kötet hogy ér véget. (Ugyanis ha jól tudom, trilógia első részét tarthatja az olvasó a kezében.)
Lanny egy önző, saját világán túlra nem látó (és érzésem szerint nem is akar azon túl látni) nő, aki úgy véli megtalálta örök szerelmét, ami még akár igaz is lehet. Még az sem tántoríthatja el, hogy bizony a kor, a körülmények is ellenük vannak, na meg Jonathan sem képes hosszú ideig egy hölgynél megmaradni. Képes érte feláldozni mindent, bárkit romlásba küldeni. Azt hiszem ezt hívják elvakult szerelemnek. Életek, sorsok mennek miattuk tönkre.
Mindez alapjáraton ellenszenves lenne nekem, de ezt csak erősíti, hogy Jonathan a szépségén kívül mást nem is tud ellenszolgáltatásként felajánlani, mert idejét kitölti, hogy szoknyák után rohangáljon, aztán meg hogy kibújjon a felelősség alól, ha beüt a mennykő. Ha így nézem, megérdemlik egymást.
A többi szereplő sem éppen egy szent és jótét lélek, kifejezetten nem sajnáltam ha elbúcsúztunk tőlük.
Még talán a doktor az, aki szimpatikus lehetne, de róla annyit meg nem tudtam meg, hogy le merjem tenni a voksom mellé.
A könyvért köszönet illeti az Agave kiadót és Lobo-t.
Kiadó: Agave
Oldalak száma: 480
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése